Elszegényedés és szegregálódás egy ipari kisvárosban

Elszegényedés és szegregálódás egy ipari kisvárosban
Péter László ,, Elszegényedés és szegregálódás egy ipari kisvárosban’’ című művét egy romániai kisvárosról, Balánbányáról és ennek történetéről írta. A szerző arra keresi a választ hogy mi az oka annak hogy a gyors iparosodást követően majd ennek hanyatlása után a város egyes részei miért ,,szakadnak’’ le a város többi részétől, mi befolyásolja a szegregálódást. Ezt a kérdést pedig a szocialista és posztszocialista kontextusba helyezi bele és úgy mutatja be. A szerző fontosnak tartja hogy bemutassa az olvasónak, azt hogy mennyire nagy befolyással van egy városra az hogy milyen mértékben és milyen gyorsasággal iparosodik. Majd pedig, hogy ha valamilyen oknál fogva az iparosodás leáll majd hanyatlani kezd akkor az hogyan hat az emberek életére. Balánbánya földrajzilag elszigetelt helyen fekszik. A város feloszlás szempontjából is szegregálódnak a szegényebb negyedek (Texas-gettó). Balánbánya iparosítása nagyon gyors és erőltetett folyamot volt, hiszen a réz bányászatnak (a réz fontos volt a gépek gyártásában és a fegyverek készítésében) köszönhetően új munkalehetőség adódott így a környező településekről oda költöztek az emberek. Gyorsan épültek fel a gyenge minőségű tömbházlakások, mert szükség volt lakhatási helyre. A nagy embertömeg beköltözése miatt új korház épült, stadion épült, bányász iskolát hoztak létre. A hanyatlást érzékelve városból elköltöztek a mérnökök igazgatók és őket követték az értelmiségiek. Nemsokára megszűnt a meleg víz és fűtés, amit pedig a lakóknak kellet megoldaniuk. A képzelt egyenlőség nagyon hamar felbomlott, a bányavállalat szerkezeti átalakítása miatt. Lassacskán az embereket kitették munkahelyükről vagy felmondtak (így pénzt kaptak). Egyre jobban észrevehető volt az elszegényedés főleg a város szélén a gettóba. Mivel az emberek többsége csak a bányászathoz értett így korlátozottak voltak a lehetőségek az új munka irányába. A munkahelyek megszűnése a társadalmi kapcsolatokat is leépítette. A munkanélküliség egyre jobban kihatott a városra ,,Texas’’ még földrajzilag is el volt különülve a város többi részétől, innen pedig kiszabadulni nagyon nehéz a megbélyegzés miatt.A szerző a tanulmánya során a történelmi adatokra alapozza a mondanivalóját. A történelmi kiindulópont mellett pedig antropológiai módszerekkel végzett empirikus terepkutatást is használ.