Ifjúsági szubkultúrák és csoportfolyamatok Székelyudvarhelyen

Ifjúsági szubkultúrák és csoportfolyamatok Székelyudvarhelyen
A szerző a kutatása során bemutatja a székelyudvarhelyi szubkultúrákat. Azzal foglalkozik hogy melyiknek milyen értékrendszere van hogyan lehet a szubkultúra részévé válni. Milyen hagyományokkal rendelkeznek, milyen akadályokba ütköznek és hogy leginkább milyen korosztály alkotja. Fontosnak tartja a szerző hogy tudjuk milyen a mai fiatalok és kicsit régebb óta fiatal embereknek a szabadidő eltöltésének a szokásai, hogyan alakítja az értékrendjüket az hogy milyen szubkultúra tagjai. A csoportokhoz tartozó egyéneknek a mindennapjaiból is fontos információkat kapunk ahhoz hogy mennyire befolyásolja őket a szubkulturális hovatartozásuk. A szerző a terepmunka során gyűjtött empirikus adatokat használja fel a tanulmányában. Minden szubkultúra részévé válik a zene, van amelyikbe egy kicsit nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a zenének (pl. partizók, rockerek). Több szubkultúrának a bemutatására kerül sor: rockerek, partizók extrém biciklisek, motorosok, bogarasok. A rockerek csoportjába egyaránt jelen a fiatal korosztály és az idősebb is. Van akinek a rockerség abban nyilvánul meg hogy rock zenét hallgat, van aki naprakészen van a zenekarokról szóló újságokkal és információkkal. Ők magukat eliteknek tartják. A diszkósok partizók csoportjába leginkább a fiatalság tartozik. Ők hallgatják a ,,trendi’’ gépzenét. Zenei stílusban a rockon és rapen kívül minden meghallgatnak amit a Dj bejátszik egy egy buli alkalmával. köreikben elterjedt a droghasználat. A harmadik csoportként az extrém bicikliseket említi a szerző. Nekik a legnagyobb nehézségük hogy nincs ahol gyakorolni, hiszen közterületen a rendőrökkel keveredhetnek vitába vagy pedig a felépített pályákat ellopják (legnagyobb részben a roma nemzetiségűek). A gyakorlási lehetőségei hiányába nem tudnak annyira gyorsan és könnyen fejlődni mint például a kolozsváriak akiknek van kiépített helyük a gyakorlásra. Legnagyobb része fiatalokból áll akik valamilyen szinten kezdenek függetlennek lenni anyagilag a szüleiktől. Mivel a bicikli javításra elég sokat költenek így ,,nincs pénzük’’ drogokra. A motorosok és az extrém biciklisek között vannak hasonlósági pontok ezekből pedig a legfontosabb az érzelmi elköteleződés. A motorosoknál van egy követelmény hogy legyen jogosítványuk. Az úttest királyainak tartják magukat, bár több alkalommal problémát jelent az autósokkal való találkozás mert nem figyelnek oda az autósok a motorosokra. Túlnyomó részt az idősebb korosztály van jelen. Az anyagi függetlenség itt is fontos a motor karbantartása miatt is. Zenei stílusban leginkább a rockot kedvelik a motoros találkozókon is rock koncertek vannak. Messziről meg lehet ismerni a motorosokat hiszen a bukósisakot a kezükbe tartva mennek. Végül pedig a bogarasokról ír a szerző. Ez a csoport a bogárhátú Volkswagen típusú autótulajdonosok csoportja ahová ugyancsak a jogosítvánnyal rendelkező emberek tartozhatnak bele. Nekik nem a gyorsaság a fő cél. Szeretik ha az emberek utánuk fordulnak amikor az úton mennek. A bogarasok kevésbé szervezett társaság mint az előzőek. A zene nem szervezővel de a találkozókon ugyancsak rock zene megy.