Alapfogalmak

Az elmélet a lényeg magyarázata. Egy bizonyos jelenségnek eseménynek a magyarázatát jelenti. Egy adott témában bizonyos fogalmakra vonatkozó ismeret, hogy mért létezik hogyan jött létre hogyan működik, milyen befolyással vannak rá az új dolgok. Alapvető elgondolások egy tudományágban. Ha tudjuk az elméletet akkor a tudást könnyebb alkalmazni. Minél több a megfigyelés annál jobban finomodik pontosítható az elmélet. Az elmélet még tudásanyagot is jelent. Ha tág értelembe tekintünk rá akkor minden tudomány leírt adatának és tényének összessége. Az összes tudás amit egy tudományban összegyűjtöttek. Egyfajta felvetés is az elmélet. Egy felvetés amely arra vár hogy beigazolják, feltételezés megfigyelt ténye magyarázata. Megfigyelt tény magyarázata a tapasztalat és valószínűségi következtetése. Az elméletet bizonyítani kell, alátámasztani. A tudományos elmélet egy olyan összefüggő gondolati rendszer (feltételezések és érvek halmaza) ami leírja egy bizonyos jelenség vagy a világ egy részletének a magyarázatát. Az elmélet mellett az elmélet kitöltői mindig felsorakoztatnak érveket, bizonyítékokat de ugyanakkor az elmélet azért elmélet és nem tény mert bizonyos számú kísérlet alapján próbál általánosítani. Vannak dolgok amiknek a magyarázatára egyidőben több elmélet is létezik, mert a bizonyítékok nem teljesen egyértelműek. Minden elméletnek magyaráznia kell az összes ismert jelenséget amire vonatkozik az adott elmélet.

Az elméleti modell egy tudományos kutatás során alkalmazott fogalom, amely nagyon pontosan megfogalmazott hipotéziseket és hipotetikus rendszereket jelenti. A modellezéskor a valóságnak egy meghatározott részéből kiemeljük a számunkra legfontosabb ismert vagy éppen feltételezett elemeket. Ezeket az ismert vagy feltételezett elemeket pedig hipotézisünknek megfelelően kapcsolatba hozzuk. Mivel elméleti modellről beszélünk ezért egy modell megalkotáshoz több elméletet is használhatunk. Vannak olyan dolgok amelynek a magyarázatához több elmélet is létezik, mert a bizonyítékok nem teljesen egyértelműek, Minden elméletnek magyarázni kell az összes ismert jelenséget. Az elkészített elméleti modelleket le kell tesztelni. Az elméleti modellel lehet szimulációs vagy leíró. A tér és idő szemléletét tekintve pedig lehet szikrét vagy folytonos modell. A célja szerint pedig a modell két féle lehet stratégiai vagy pedig taktikai. Minden modellhez kapcsolhatunk egy elméletet így alakulnak ki az elméleti modellek.

Az empíriát nagyon röviden és tömören megfogalmazva úgy lehet magyarázni mint tapasztalat, érzékszervek útján szerzett ismeret. Az empíriát módszerként vagyis tudományos módszerként ismerjük, amely olyan módszerek együttesét jelenti amely megkülönböztető jegye egy tudománynak. Nagyban befolyásolja és meghatározza egy tudományos kutatásnak a menetét. A tudományos kutatásoknak a gyűjtőneve a tudományos módszertan. A tudományos módszert minden tudományágban használják. Az empirikus adatokat az érzékszerveinkre hagyatkozva tudjuk felfogni. Ilyen adatgyűjtés lehet például a megfigyelés. A kutató megfigyelheti az állati vagy emberi viselkedést, ilyenkor objektív és passzív szemlélő. nagyon fontos az empirikus adatgyűjtésnél hogy a kutató mindig objektíven tekintsen az információkra hiszen csak így lehet hiteles az adott kutatás. A kutató nem csak passzívan megfigyel által gyűjthet empirikus adatokat hanem interjúk során is amikor elkezd beszélgetni kapcsolatot teremteni az emberekkel, megkérdezi véleményükről vagy a kutatáshoz tartozó fontos dolgokat kérdezi meg.

Empirikus társadalomtudomány.Az empirikus társadalomtudomány a tapasztalatokra és a megfigyelésre alapuló tudományág amely a társadalmat vizsgálja. A társadalomtudományok az emberrel mint társadalmi lénnyel foglalkoznak. Mindemellett pedig maga az ember által létrehozott megalkotott társadalmat vizsgálják. A társadalomtudományok az ember és a társadalom helyzetét vizsgálják. A társadalomtudományokban alaptudományok a következők: filozófia, társadalomföldrajz, jogtudomány, közgazdaságtan, kulturális antropológia, művészettörténet, néprajz, nyelvészet, politikatudomány, pszichológia, szociológia és történettudomány. Az alkalmazott társadalomtudományok pedig a következőek: delfinológia, genealógia, könyvtártudomány, levéltártudomány, muzeológia, numizmatika, pedagógia, régészet és szociális munka. Sokszor egyes társadalomtudományok ugyanazt vagy nagyon hasonló módszert alkalmazva vizsgálódnak. A társadalomtudományok sokszor ugyanazt a jelenséget különböző módszerekkel szemléletekkel vizsgálják. Az empirikus társadalomtudománynál nagyon fontos hogy teljesen objektíven kutassuk az adott témát. Sokszor ez a kutatás igényli hogy passzív szemlélőből aktív tagjai legyünk az adott társadalomnak hogy így jobban megértsük a működését de végig meg kell maradni az objektív nézőpontnál.

mennyiségi (kvantitatív) és minőségi (kvalitatív) módszerek: Két alapvető kutatási módszert különböztetünk meg. Az egyik kutatási módszer a mennyiségi vagyis a kvantitatív a másik kutatási módszer pedig a minőségi vagyis másnéven a kvalitatív. A kvantitatív kutatási módszerek szerint a az emberi tulajdonságoknak egy része mérhető, ami pedig azt jelenti hogy ezáltal számszerűsíthető. A jelenségeket leginkább mérhető változókba méri. A legfőbb célja hogy számszerűen alátámasztott eredményeket nyújtson. Olyan kérdésekre kapunk választ hogy Hányan? Hány százalékban? Milyen arányban? Mennyi? Milyen mennyiségen?
A kvalitatív kutatási módszerekkel ellentétben nem a számszerű adatok bemutatása történik, hanem az általános érvényű állapítások megalkotása a cél. A kvalitatív módszerek mély és árnyalt ismeretek megszerzésére iránynak viszonylag kis létszámú csoportnál történik az adatfelvétel. Itt az eredmények nem mérhetőek így nem lehet számszerűsíteni őket. A kutatás célja pedig az hogy a különböző szabályoknak a mozgatórugóit feltárják és a szamályszerűségek megértése. Itt a kutatásban a célcsoportoknak a reakcióit a gondolkodása és a cselekedetei a kutatás részét alkotják. Ez a kutatási módszer alkalmas a a jelenségek mélységi rétegeinek a feltárására,az ok okozati viszonyok megállapítására a miértek megértése.

Nomotetikus és idiógrafikus törvény. A világról és a vizsgált jelenségekről kialakult tudás eltérő szerveződési módjai a nomotetikus és idiografikus törvény. A nomoetikus törvények a vizsgált jelenségeket univerzális törvényszerűségekkel magyarázza. az univerzális törvények kezdenek kissé háttérbe szorulni de mégis nagyon fontos szerepük van a társadalomban és a tudományokban. Mindent megpróbálunk megmagyarázni. Be tudjuk sorolni egy adott kategóriába az eseményeket történések így könnyebben megértjük ha egy általános törvényszerűséggel megmagyarázzuk. Az idiografikus törvény pedig a vizsgált jelenségeket az egyediségben vizsgálja. Mivel a világban nagyon nagy szerepet kapott az egyediség és a véleménynyilvánítás így egyre nagyobb szerepet kap ez is. Minél nagyobb és változatosabb egy társadalom annál nagyobb attitűdkészlettel rendelkezik és annál több véleménnyel találkozunk. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az újabb ideológiák arról hogy mennyire fontos az egyediség legyünk egyediek és ne tömegcikkek. Ez a törvény nem törekszik az összehasonlításra és az általánosításra.

Lakóhelyi szegregáció A szegregációnak leginkább területi elhelyezkedéssel lakhatással és az intézményi elkülönüléssel ismeretes. A lakóhely szegregációnak több formája ismert: etnikai, politikai nézeten alapuló , vallási hovatartozási, jövedelmi helyzeten alapuló. Az etnikai hovatartozás függvényében Romániában leginkább a roma nemzetiségű emberek különülnek. leggyakrabban a szegénység miatt általában a település szélére költöznek nagyon szerény körülmények között élnek. A politikai nézeten alapuló szegregáció sokszor nagy vitákat alakít ki főleg egy-egy választás közeledtével hiszen mindenki a saját pártját védi így nem tudnak megférni egymás mellet békében. Sokszor egy egy lakónegyed alakul ki bizonyos pártok kedvelőinél. A jövedelmez alapuló lakóhelyi szegregáció talán a leglátványosabb. Napjainkban az újgazdagok a településeknek egy teljesen külön részébe laknak van ahol bekerítik ezeket a területeket saját intézményekkel rendelkeznek és oda belépni csak külön engedéllyel lehet. A másik véglet pedig az elszegényedett népesség aki a város szélére kerül nagyon rossza anyagi körülmények között. Egy kis szerencsével lassan-lassan bennebb tud kerülni hogy kissé jobb megélhetése legyen de ehhez jobban fizető munkát kell találni. A lakosság sokszor a város széle fele megy nem pedig a központ (drágább hely) közelébe.
Társadalmi dezintegráció. A társadalmi dezintegráció a társadalomba egy kultúregységnek a felbomlásának a folyamata. Ennek a felbomlásnak több oka lehet, ilyen például a kultúra egységét biztosító alapvető értékek jelentőségüket vesztik. Ez a legtöbb esetben társadalmi változást idéz elő. Kulturális felbomlás is jelentkezik ilyen például ha egy munkahely megszűnik akkor utána nagyon kis valószínűséggel találkoznak az ott dolgozók szabadidejükben, a közös érdeklődési körök eltűnhettek így már nincs közös téma. A dezintegráció másik oka a társadalmi rendszer alapelemeire való széthullásának a folyamata. Kiváltó oka pedig a legtöbb esetben a társadalomban a belső ellentmondásoknak a kiéleződése. Ilyen ellentmondások nagyon sok mindenből kialakulhatnak. Egyszerű kis dolgoktól a nagy problémákig bármi szóba jöhet. Az emberek között egyre több konfliktushelyzet alakul ki. felbomlik szétesik az eddigi egység ez lehet egy kis faluközösség ahol az emberek segítettek egymásnak de bizonyos konfliktusok nézeteltérések egyre jobban kiéleződnek és e miatt egyre jobban kezd szétesni az a kapcsolat az emberek között ami eddig jelen volt. A kapcsolatok szétesése miatt a társadalom is egyre inkább szétesik felbomlik.


Gettó A gettó eredetileg zsidónegyedet jelentett. Egy városnegyedet elkülönítettek a zsidók számára amit eleinte csak a közös szokások miatt hoztak létre, de idővel a hatalom rendelte el hogy külön lakjanak.Napjainkban Az Egyesült Államokban és Izraelben vannak a legnagyobb gettók, de ezek nem csak a zsidóknak az elkülönítésére szolgál hanem a római katolikusok, örmények, görög katolikusok laknak szegregálva. Idővel a gettó fogalma kiterjedt más kisebbségek számára is.Napjainkban a köznyelven a gettó egy kicsit másabb jelentésben jelenik meg. A gettó fogalmát leginkább az városok szélére kikerült legszegényebb negyedek jelentik. A gettó az a hely ahová bekerülni viszonylag könnyű de onnan kijönni az már egy nehezebb feladat, hiszen ki kell lépni abból a környezetből új munkát találni. A köztudatban a gettó úgy szerepel mint kizárólagos roma negyed ahol az embereknek külön értékrendjük van szokásaik vannak amit nem lehet megváltoztatni. Egyes helyeken a rendőrök sötétedés után félnek oda menni hiszen egy nagyobb csapat ellen nem tudják megvédeni magukat. Mivel saját társadalmi normákkal rendelkeznek így nehezen illeszkednek be a városba újra. Hogy miből élnek azt nem lehet tudni mert nem dolgoznak hivatalosan de a napi ételre általában van pénzük.

Biológiai és kulturális agresszió. Az agresszió meghatározása nem egy egyszerű feladat hiszen nagyon sok megnyilvánulási formája van az embereknél és állatoknál egyaránt. Lorenz szerint az agressziónak öröklött tényezői vannak, ezzel szemben a behavioristák úgy gondolják hogy tanult viselkedési forma. Egyedül egyik elmélet se állja meg a helyét-a kettő ötvözése magyarázza megfelelően az agressziót. Az agresszió kialakulását befolyásolja a rangsor és a hatalmi helyzet is. Az állatvilágban sokszor a túléléssel összefügg az agresszió hiszen nem jut mindenkinek táplálék. A biológiai agresszió az állatok testtartásában esetleg harcában nyilvánul meg, míg az embernél megnyilvánulhat humorban vagy csúfolódás formájában. Az állatvilágban és az embereknél is kialakultak az agresszió ritualizál formái. Az embereknél a trágár beszéd, esetleges fizikai bántalmazás, melyet nagyban befolyásol a kultúra. Érdekes hogy az emberek elítélik az agressziót mégis a média tele van vele (erre van igény). Az ember a legbékésebb faj, nagyon minimális az agresszív viselkedés. A kulturális agresszió ma már kevésbé van jelen hiszen már gyerekkorban megtanuljuk hogy kik a vezetők akiknek ,,engedelmeskedni kell’’. Szabálydominancia jelenik meg amikor engedelmeskedünk a a szabályoknak, ennek köszönhető hogy több milliós embertömeget is lehet befolyásolni és irányítani.
Ösztön. Az ösztönt leginkább a pszichoanalízisben használják ahol egy kulcsfontosságú szerepet tulajdonítanak neki. Lényegében az ösztön a tudatalattinak a egyfajta cselekvésre vagy épp megállásra késztető ereje amely az élőlényt befolyásolja. Az ösztönnek három fő összetevőjét említhetjük meg: az ösztönforrás, az ösztön célja és az ösztön tárgya. Az ösztönforrás a szervezetből vagy egy szervből eredő inger ami kielégítésre vár. Az ösztön célja hogy kielégüljön és így az energiák levezetődjenek. Az ösztön tárgya pedig ami által kielégül az ösztön. Ez a tárgy ami nagyon könnyen változhat. Az ösztönöknek több fajtáját különítjük el. Az ösztönök fajtái a következők: létfenntartás, fajfenntartás vagy szexuális ösztön, halálösztön, és agressziós ösztön. A mai embert is nagyon nagy mértékben befolyásolják az ösztönök. Ahhoz hogy megérthessük cselekedeteinknek a miértjét kell tudnunk hogy milyen ösztönök irányítanak bennünket. Bár a társadalom megpróbálja az ösztönös viselkedést valamilyen szinten kiszorítani vagy legalábbis korlátozni. Lényegében az ösztön egy nem tudatos hajtóerő ami cselekvésre késztet (sokszor a cselekvés befejezése után jövünk rá hogy lehet hogy nem így vagy éppen nem ezt kellet volna tenni de akkor csak gondolkodás nélkül cselekedtünk).
Tanult viselkedésminta. Az hogy hogyan kell viselkedni egy adott társadalomban azt eleinte ösztönösen tesszük, tehát nem gondolkodunk csak cselekszünk. Az állatok nagy része ösztönök cselekvési mintákkal rendelkezik, de némelyikük tanul egy néhány viselkedési formát a szüleitől. A gyerekek születésükkor csak ösztönökkel rendelkeznek. Ha éhesek vagy tele van a pelus akkor elkezdenek sírni és ezt sehonnan se tanulták. Ahogy kezdenek nőni a szülök egyre több mindent megtanítanának nekik hogy mit szabad és mit nem.Az hogy mit tanulunk a szüleinktől azt legnagyobb mértékben az adott társadalom írott vagy épp íratlan szabályai szerint tanuljuk meg. Sok lehet látni a kisgyerekeket amint épp szüleiket vagy óvónéniket utánozzák. A szülőknek nagyon fontos odafigyelni arra hogy csak mondják a gyerekeinek hogy mit és hogyan kell tenni hanem épp úgy ők is a szerint a norma szerint viselkedjenek mint ahogy azt a gyerekeinek elmondják. Mivel nagyon sok társadalom él egymás mellett így kissé furcsa lehet egy bizonyos cselekvés ami a másiknak pedig teljesen elfogadott. A társadalmi különbségek teszik színessé a világot. Meg kell tanulnunk elfogadni azt hogy másoknak más tanult viselkedésmintái vannak mint nekünk. Például a yanomamo törzsben nagy szerepet tölt be az agresszió(sokszor a szülők is biztatják gyermekeiket), ezzel ellentétben a busmanok szelídek kerülik a konfliktusos helyzeteket.

Szimbólum A szimbólum a legáltalánosabb értelmezésben mondott jel, melyhez mindig legalább egy vagy esetleg több jelentés is kapcsolódik. a szimbólum egy leegyszerűsített mindenki számára egyértelműsített jel. Leginkább azért használják hogy mondjuk szavak nélkül is ki tudjuk fejezni a mondanivalónkat. A szimbólum arra is nagyon jól használható hogy a nyelvi különbségeket áthidaljuk. Nagyon könnyen magyarázható például a mellékhelységnek a szimbóluma gy női vagy éppen férfi alakkal és akkor mindenki tudja hogy melyikbe kell mennie hogy használja az adott helységet. Nagyon nagy szerepe van a szimbólumoknak a közlekedésben is, hiszen nem zárják ki minden táblára hogy az mit jelent, hanem egységesen meghatároztak egy szabályrendszert és az a világ minden országában ugyanazt jelenti. Ez azért is előnyös hogy ha külföldre utazunk akkor nem kell érteni a nyelvet ahhoz hogy tudjuk hogy az adott utcába be szabad hajtani vagy sem mert ki van táblázva használják a a szimbólumokat. A szimbólumok jelképesek és egyértelműsítik az közölni kívánt információkat.
Norma A normák olyan társadalmi szabályok amelyek a társadalom tagjaira vonatkoznak olyan értelemben hogy hogyan kell viselkedni milyen magatartások elfogadottak egy adott helyen. Előírt szabályokról van szó amelyek magába foglalják hogy mi az ami helyes és mi az ami nem. Ennek nem kell írásos formában megjelennie hiszen vannak olyan normák amit a szüleinktől tanulunk meg hogy mit szabad és mit nem.Sok esetben a társadalmi normáknak a be nem tárasa következményeket von maga után. A normák egyidősek a társadalommal, hiszen ezek nélkül a társadalom nem lenne működőképes. A társadalmi normánknak több típusát ismerjük, ezek a következők: jog, erkölcs, politikai norma, vallási norma, szakmai szabályok, és nyelvi normák. A társadalmi normák egyfajta értéket képviselnek. Mindamellett hogy értéket képviselnek kifejezik az értéknek a jelentőségét is. Az emberek elvárják hogy megfeleljünk az adott társadalom normáinak beilleszkedjünk és ne mondjunk ellet olyan szabályoknak amelyeket nagyon régiek talán már nem is annyira érvényesek vagy hasznosak a mostani társadalomban. Mindenkinek be kell tudni illeszkedni és elfogadni az adott társadalomba tartozó normákat. Sokszor ez nehéz mert ellent mondanak a belső késztetéseinkkel szemben. Már kisgyermek korban megtanítják a szülők a gyermekeknek hogy mi az ami elfogadott és mi az ami nem. Ami nem elfogadott az valamilyen úton módom büntetni fogják hogy időbe megtanuljuk hogy nem szabad. Minden társadalomban más normák vannak jelen ezért vannak nézetbeli eltérések mert van ami az egyik helyen elfogadott van ahol pedig nem, ilyen például az agresszió. embereknél a trágár beszéd, esetleges fizikai bántalmazás, melyet nagyban befolyásol a kultúra. A yanomamo törzsben nagy szerepet tölt be az agresszió(sokszor a szülők is biztatják gyermekeiket), ezzel ellentétben a busmanok szelídek kerülik a konfliktusos helyzeteket.

Társadalmi érték. A társadalmi értékek kulturális alapelveket foglalnak magukba, amelyek kifejezik azt hogy egy adott társadalomban mit tartanak fontosnak. Ez nem csak a fontossági sorrendet adja meg hanem azt is hogy mi az ami számukra jó és mi az ami kevésbe jó vagy éppen rossz. Minden társadalomban más-más értékek a fontosak ezért is különböznek annyira egyes társadalmak egymástól. Ez nem csak társadalmak különbözőség szól hanem attól is függ hogy milyen korszakot tekintünk át. A ami társadalmi értékek nem minden egyeznek meg a 195O-es évek társadalmi értékeivel. Egy adott társadalmon belül is vannak különbözőségek. Például régebb a műveltség vagy a művészi tehetség csak a tehetősebb gazdag rétegnek a kiváltsága volt. Csak számukra jelentett értéket a tudás és a művészet. Napjainkban bárki tanulhat akár felsőoktatásban is és tehetséges művész lehet kibontakozhat és nem kell ehhez gazdagnak tehetősnek lennie.